Löki Viktor blogja

Megje lent a temetők biodiverzitás megőrzésében betöltött szerepét vizsgáló áttekintő tanulmányunk ( Biodiversity potential of burial places – a review on the flora and fauna of cemeteries and churchyards ) a Global Ec ology and Conservation című lapban. A cikk elérhető itt . A képen szenegáli temető termetes majomkenyérfákkal, mely egyébként a temetős kutatásainkat összegző ismeretterjesztő könyv, az Élet a halál után második fejezetének nyitóképe. Hivatkozás: Löki, V., Deák, B., Lukács, A. B., & Molnár, V. A. (2019). Biodiversity potential of burial places–a review on the flora and fauna of cemeteries and churchyards.  Global Ecology and Conservation , e00614.

Megjelent az útszegélyek és temet ők, mint orchidea élőhelyek három mediterrán szigeten történő összehasonlításáról szóló cikkünk ( Roadside verges and cemeteries: Comparative analysis of anthropogenic orchid habitats in the Eastern Mediterranean ) az Ecology and Evolution folyóiratban. A cikk elérhető itt . Hivatkozás: Fekete R. Löki V., Urgyán R. , Süveges K., Lovas-Kiss Á., Vincze O. & Molnár V. A (2019): Roadside verges and cemeteries: comparative analysis of synanthropic orchid habitats in the Mediterranean Archipelago. – Ecology & Evolution DOI:  10.1002/ece3.5245

Egy hete jöttünk vissza Görögországból, ahol olajfaültetvények orchideaflóráját vizsgáltuk. Egy hét terepmunka alatt 62 olajligetig jutottunk; az alábbiakban erről adok közre egy kis fotóválogatást.  Görögországban az ország megfelelő régióiban egymást érik az olajligetek, melyek ha extenzíven vannak művelve, számos élőlény, így például orchideák otthonai is lehetnek. Volt olajligetben többek között például Orchis quadripunctata , Ophrys reinholdii , vagy Ophrys apifera is. Gyomos, de szép pipacsos fiatal olajliget A túllegeltetett olajligetekben hiába keresünk ritka élőlényeket. Ezen a helyen egyébként nagyban fotózgattam a birkákat, mikor kis híján ráléptem egy alvó pásztorkutyára, ami vélhetően a "kedvező"szélirány, illetve az erős szél miatt nem vett észre. Mikor ez megtörtént, nagyon megijedt a kutya, így felkelt, és nekem támadt, és én ebben a pillanatban magamban elkönyveltem, hogy meg leszek harapva, csak az a kérdéses, hogy hol

Máté Bence is imádja ám a temetős könyvünket!

Pénteken megjelent a doktori témámból írt ismeretterjesztő könyv, melyet a témavezetőmmel, Molnár V. Attilával, és más szaktársainkkal közösen írtunk.  A temetőkre az elmúlás és az emlékezés helyszíneként tekintünk, amelyek tájképi, történeti és kulturális értéket is képvise lnek, de az csupán az utóbbi időben derült ki, hogy jelentős természeti értékeknek is otthont adnak, melyekről kevés átfogó ismerettel rendelkezünk. Néhány éve még egyáltalán nem voltak ismertek olyan tanulmányok, amelyek helyi vagy regionális szinten, az adott vidék tájképi szintjén belül számszerűsítették volna a temetők természetvédelmi értékét, ezen kívül alig tudunk például valamit arról, hogy területükön mely természeti és kulturális tényezők miként határozzák meg a természetes életközösségek tagjainak fennmaradási lehetőségeit. A temetők tudományos vizsgálatának ötlete egy 2013-as törökországi kirándulás során fogalmazódott meg Attilában, és amellett, hogy ez lett a PhD témám, hamarosan egy Európa 12

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke, a MTA Debreceni Területi Bizottság Botanikai Munkabizottsága és a DE Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Botanika Doktori Program Másodlagos és antropogén élőhelyek kutatása címmel workshop-ot rendez Időpont : 2019. március 8. Helyszín : MTA Debreceni Területi Bizottság székháza,  I. emelet, Csokonai Terem. Debrecen, Thomas Mann u. 49. Szervezők : Fekete Réka, Löki Viktor, Lukács Balázs András & Molnár V. Attila Jelentkezés : feketereka722@gmail.com Napjainkban az intenzív emberi tevékenység (elsősorban a mezőgazdasági művelés, erdőirtás és az élőhelyek beépítése) következtében világszerte jelentősen csökken a természetes növényzettel borított területek kiterjedése; különösen igaz ez az évszázadok óta sűrűn lakott Európában. Az intenzíven művelt tájban az apró, természetközeli állapotú élőhely-foltok felértékelődnek, és esetenként az eredeti élőh